Magyarországon jelenleg két nemzeti ünnep van március 15-e és október 23-a, illetve egy állami ünnep augusztus 20-a.

Március 15.

A magyar nép, a nemesség vezetésével az 1848. március 15.-i forradalommal kivívta, hogy Magyarország visszaszerezte függetlenségét, amelyet a korábbi császári önkény törvénytelenül elvett tőle. Mikor azonban a császár megerősítette hatalmát, szembefordult a törvényesen működő magyar kormánnyal, és az egész nemzettel. Háborút indított ellene, a magyar nép pedig védekezett ezzel szemben, vagyis elkezdődött a szabadságharc. A magyar sereggel kezdetben sok sikert arattak, de az osztrák császár segítséget kért az orosz cártól, és a magyarok ezzel a túlerővel már nem bírtak. A szabadságharcot 1849-ben leverték. De 20 évvel később a császárnak mégis ki kellett egyeznie Magyarországgal, visszakaptuk a szabadságharc előtt már megszerzett függetlenségünket.

Március 15-én elékezünk a forradalomra, amely vér nélkül kivívta az ország függetlenségét; a szabadságharcra, amelyet a magyarok hősiesen megvívtak az ország függetlensége érdekében; és azokra a neves és névtelen hősökre, akik mindebben részt vettek, és segítették, hogy Magyarország ma egy független, demokratikus ország lehet.

Október 23.

 A második világháborút Magyarország elvesztette, és a győztes szovjet csapatok megszállták az országot. A nemzetért felelősséget érző magyar politikusokat eltüntették a politikából, és helyettük olyanok lettek az ország vezetői, akik mindenben azt tették, amit a szovjetek parancsoltak nekik, vagyis az ország függetlensége ismét elveszett Ezt súlyosbította az, hogy kevés volt az ennivaló, és ami volt, azt is elvették az emberektől. Egy olyan politikai és erkölcsi rendszer épült ki, amely idegen volt a magyaroktól, és elvették tőlünk mindazt, amit ismertünk és szerettünk. 1956-ra az emberek nagy része felismerte ezt, és azt mondta, hogy ebből elege van. 1956 októberében tüntetések kezdődtek, majd amikor a szovjet hadsereg bevonult Budapestre, hogy leverje azt, elkezdődött a szabadságharc, pontosan ugyanúgy, ahogy 1848-49-ben is történt. Sajnos, a túlerő ismét legyőzte a magyarokat, a szabadságharc elbukott. De annyi eredménye azért volt a harcnak, hogy a szovjetbarát kormány változtatott agresszív politikáján, és inkább egy burkolt diktatúrát hozott létre, amely azonban nem kevésbé volt rossz az emberek számára.

Október 23-án az 1956-ban kitört forradalomra és szabadságharcra, és annak hőseire emlékezünk, akik azt mondták, hogy úgy szeretjük Magyarországot, ahogy eddig volt, és nem kérünk semmiféle új ideológiából. 1989-ben, amikor a szovjetek végleg elhagyták az országot, és minden újra visszaállt a helyes irányba, október 23-án kiáltották ki a köztársaságot, vagyis azt, hogy Magyarország visszatalált a háború után elhagyott útra.

Augusztus 20.

I. (Szent) István király felvette a keresztyén vallást, és a frissen megalapított Magyarország csatlakozott Európa keresztyén államainak közösségéhez. Ezzel első királyunk elérte, hogy a mi országunk nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, mint annyi más, hanem ma is Európa része. Augusztus 20-a Szent István napja, és ekkor emlékezünk erre a nagy tettére első királyunknak. Augusztus 20-a tehát az államalapítás ünnepe, de emlékezünk az államalapítóra is, I. (Szent) István királyra.